Március 2-án sikeresen teljesítettem a Stillwater 8 sorozat 4. állomását, az Új-Zéland északi-szigetén fekvő Taupo-tó átúszását! Ez a helyszín a világ egyik legnehezebben teljesíthető tavi úszása. Nagy öröm számomra, hogy első magyarként és 4. nem angolszász ország képviselőjeként, most már Magyarország is ott lesz azon a listán, amit az átúszás 70 éves története óta kevesebb, mint 90 személy mondhat el magáról!
Az átúszást megelőzően a startot vasárnap hajnali 3 óra és 3 óra 30 perc között jelöltük ki. Sajnos az előző napon úszó személy a tervezetthez képest lassabban tudott csak haladni, ami jelentős késést eredményezett a kísérő csapat számára. Már szombaton délután jelezték, hogy a tervezett időpont tolódni fog 7 órára.
Ennek lett a következménye, hogy a tervezett időhöz képest lényeges késéssel, reggel 8 óra 20 perc körül mentem vízbe, ami a tó hosszához képest késői. Az esetleges hétfői lehetőséget az időjárásban bekövetkező változás miatt kizártuk. Így maradt a vasárnap késői indulás.
Az elmúlt napok szokatlan meleg és napsütéses ideje 21 fokosra melegítette a tó vizét. Szerintem amióta itt tartózkodom, nem éreztem annyira melegnek a vizet, mint tegnap. 3-4 órán keresztül nyugodt körülmények között tudtam tempózni. Figyeltem az egyenletes sebességre és levegővételre. A frissítések gyorsak voltak, minden a megbeszéltek szerint. Csak 5-10 másodpercig egy-egy alkalom. Majd azt követően egy szeles és erős hullámokkal tarkított szakasz volt, ami az úszásom 8. órájáig tartott. Ebben az időszakban inkább taktikusan próbáltam haladni a hullámok között és figyelve a ritmusukra. A tempószámom kevesebb lett, de nem akartam ellőni a puskaport. Végig figyeltem az izmaim visszajelzéseire, ami szinte rendben működött. Csak egy-egy pillanat volt, amikor egy vízfogás után éreztem kis nemtetszést az alkaromtól vagy felkaromtól.
Az azt követő közel 3 órás időszak egy tökéletes feszített víztükrű medencét produkált. Ebben a szakaszban sikerült felmenni ismét arra a sebességre amit az első időszakban tartottam. Nagyon élveztem a haladást. A kísérőm is nagyon pontosan csinálta a frissítéseket. Bár ez annak is köszönhető, hogy a barátom Győrffy Ákos anno maga is részt vett jópár nagy nemzetközi maraton úszó versenyen.
Ahogy terveztem, a 11. órában elértem az öböl bejáratát, de ott jött számomra a szenvedés. Az erősebb szél előbb érkezett meg annyival, hogy borzasztó nehézséget okozott a célba éréshez. A célig vezető útszakasz picivel több, mint 5km az öböl nyugati szélén. Az úszást megelőzően 12 óra 30 perces időt határoztam meg magam felé. Papíron ezzel a 11 órás kapubejárattal úgy éreztem, hogy megcsinálhatom és bíztam benne, hogy a szél megadja ezt a lehetőséget.
A természet sajnos másképp gondolta, ez a rövid szakasz egy közel 3 órás csapkodásba ment át. A ritmustalan és csapkodó hullámokban nagyon nehéz volt az irányt és a sebességet is tartani. Az időközben beköszöntő sötétség sem segített. Menet közben megoldani a láthatóságot, jelzőfények felrakása és a szem szoktatása az újabb viszonyokhoz. Mindez azon felül, amikor nem érzem azt az erőt, ami át tud törni ezeken a kellemetlen hullámokon. Dühös voltam magamra és sokkal türelmetlenebb. A startot követően úgy 11 órán keresztül nem is beszéltem, mert mindenki rendben tette a dolgát. Azt követően viszont sebezhetőnek éreztem magam. Az úszást követően láttam a nyomkövetőn, hogy szinte körbeúsztam az öbölt, mire sikerült a hivatalos célterületet elérni. 13 óra 48 perc 37 másodperc lett a hivatalos időm. A hivatalos légvonalban mért távolság 40.4km amit jó pár kilométerrel sikerült túllépnem a szélnek köszönhetően. Ami külön öröm volt, hogy nem volt izomgörcsöm se a karomban, se a lábamban. Jól működött a szervezetem.
Semmi sem maradt bennem. Mindent maximálisan kiadtam magamból.
Az úszás alatt több, mint 51000 kartempót végeztem és több, mint 25500 alkalommal fordítottam a nyakam levegőért. A tegnapi úszás pályafutásom második leghosszabb édesvízi úszása volt.
Jó érzéssel tölt el, hogy egy ennyire nehéz helyszínen is túl tudtam jutni és folytatni tudom a sorozatot, amit még senki sem tudott végig vinni.
Ezúton is köszönöm a számos üzenetet és szurkolást, amit otthonról és a világból kaptam! Megyünk tovább, PUSH IT
Szólj hozzá!